Részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában felmentette a Zsanett-ügyben megvádolt rendőröket a Fővárosi Bíróság (FB) hétfőn kihirdetett, nem jogerős ítéletében. "E. Zsanett nem mindenben mondott igazat, de a vádlottak sem mondtak el mindent" - fogalmazott szóbeli indokolásában a bíró.
E. Zsanett pótmagánvádat képviselő ügyvédje fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, így a büntetőper másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
A fiatal nő azt állítja, hogy 2007. május 4-én hajnalban Budapesten a Múzeum körútnál öt rendőr közlekedési ellenőrzés címén feltartóztatta, néhány utcával odébb ketten megerőszakolták, amit három társuk végignézett, majd hazakísérték és még 20 ezer forintot el is vettek tőle.
Másfél év és tucatnyi tárgyalás után az elsőfokú bíróság bűncselekmény hiányában mentette fel a rendőröket a szexuális bűncselekmény és a személyi szabadság megsértésének vádja alól, ugyanakkor bizonyítottság hiányában a zsarolás, illetve a vesztegetés vádja alól.
"E. Zsanett nem mindenben mondott igazat, de a vádlottak sem mondtak el mindent" - fogalmazott szóbeli indokolásában a bíró.
Az ítélet részletesen kitért a bizonyítékok értékelésére, a lány és a megvádolt rendőrök, kollégáik, illetve a lány ismerőseinek vallomásaira és a számos szakértő véleményére is.
A bíró kiemelte, hogy a történetben mindenképpen "van egy lyuk": sem a lány, sem a rendőrök vallomásai alapján nem tisztázható, miért tartott 25 percig az igazoltatás, s mi történt ez alatt.
A bizonyítás során szinte másodpercnyi pontossággal egybevették a helyszín közelében működő térfigyelő kamerák felvételeit és mobiltelefonok cellainformációit, és ez alapján rekonstruálták az érintettek mozgását.
A Fővárosi Bíróság szerint az kizárt, hogy a lány által előadottak szerint megtörtént volna az erőszak, ugyanis a rendőröknek a térfigyelők és a mobilok alapján mindössze 6-7 percük volt a lány Múzeum körútról történő elszállítására, megerőszakolására, majd XIII. kerületi otthonába kísérésére.
Azzal kapcsolatban azonban sem pro sem kontra nincsenek cáfolhatatlan adatok, hogy mi hangzott el - esetleg zsaroló vagy vesztegető szándékkal -, például akkor, amikor rendőrautóban vitték haza Zsanettet, illetve, hogy átadásra került-e a 20 ezer forint.
Zsanett két sms-t is küldött ismerőseinek a csaknem fél óráig tartó igazoltatás közben, amelyek szerint "k... nagy baj van". De hogy ezzel mire célzott, azt az eljárás során nem lehetett kétséget kizáróan kideríteni.
A bíró ugyanakkor kitért arra is, hogy sem a lány, sem a rendőrök előadása nem ad ésszerű magyarázatot arra, miért tartott 25 percig az igazoltatás, amelynek egyébként a rendőri dokumentációkban nem maradt nyoma. Ha rendben voltak a lány papírjai, ha nem, ez az idő a bíró szerint túl hosszú egy rendőri igazolgatásra, közúti, járművezetői ellenőrzésre.
A bíró kiemelte, hogy a hemogenetikus szakértők nem találtak releváns, terhelő bizonyítékként értékelhető DNS-maradványokat az elkövetők, illetve a sértett ruházatán. Ez ugyan nem zárja ki teljesen, hogy erőszakos cselekmény történt, de legalább is nem valószínűsíti.
A nem jogerős ítéletben 913 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezték a pótmagánvádlót.
Mind az öt vádlott ügyében másodfokon folytatódik a büntetőper. Az első- és a másodrendű vádlott három nap gondolkodási időt kért a fellebbezés eldöntésére, a további három rendőr tudomásul vette az elsőfokú ítéletet.
A Bizottság az ügy iratainak áttekintése alapján állította össze I. sz. jelentését, melynek főbb megállapításai a következők:
1. Az eljárás megismert iratai alapján nem állapítható meg olyan súlyos és egyértelmű eljárási szabálysértés, amely alapján azt lehetne állítani, hogy az egész lefolytatott eljárás törvénysértő lett volna.
2. Az eljárás egészét tekintve azonban számtalan olyan elem található, amely alapjaiban kérdőjelezi meg az eljárás tisztességes voltát. A hatóságok egyes cselekményei és azok egymásra épülése alapján a Bizottság komoly kételyeket fogalmaz meg azt illetően, hogy a hatóságok valóban pártatlanul, a szakmai szabályok maradéktalan betartásával jártak-e el az ügyben. A visszásságokat tartalmazó elemek egyenként ugyan nem, de összességükben a Bizottság véleménye szerint olyan súlyúak, hogy az eljárás egészének hitelét megkérdőjelezik.
A teljes jelentésért kattintson ide!
Zsanett nem mesélt és nem torzított, amikor elmondta, hogyan erőszakolták meg május elején rendőrök - ezt állapította meg a lány ügyvédje által felkért pszichológus, akinek szakvéleményét már be is nyújtották bizonyítékként az ügyészségre. A szakértő szerint a lány az őt ért támadás miatt poszttraumás stresszben szenved, ezért kezelésre van szüksége. Azt egyelőre nem tudni, a nyomozó ügyészség mihez kezd az általa eddig figyelembe vett szakvéleménynek ellentmondó új vizsgálati eredményekkel.
Egy új, részletes pszichológiai szakvélemény benyújtásával akarja cáfolni E. Zsanett ügyvédje, Tuza Péter azt a korábbi igazságügyi szakértői álláspontot, amely szerint a lány nem eléggé élményszerűen számolt be a vele történtekről. Ebben a június elején nyilvánosságra hozott pszichológiai elemzésben az állt E. Zsanett vallomásáról: "a részletek nem követik egymást összefüggő, szoros rendben és egyértelmű azonossággal a feljelentéskor elhangzottakkal".
A nyomozó hatóság akkor ezt úgy értelmezte: nem következik belőle, hogy a lány hazudik, ahogy az sem, hogy támadhatatlanul igaza van, amikor azt állítja, hogy két rendőr megerőszakolta, három társuk pedig mindezt végignézte. Tuza Péter már akkor úgy reagált az [origo]-nak a lány vallomását megkérdőjelező szakvéleményre, hogy az semmit sem bizonyít, ráadásul tárgyi tévedéseket tartalmaz.
Csütörtökön az ügyvéd éppen ezzel indokolta, miért álltak elő az újabb pszichológusi vizsgálat eredményével. Az ügyészség által felkért szakértő véleményének megismerése után rögtön négyoldalas beadványban foglaltam össze aggályaimat, ezek közül csak egy, hogy a pszichológus összekeverte az egyik gyanúsított beszámolóját egy tanúéval - mondta Tuza Péter, hozzátéve, hogy erre a mai napig nem kapott magyarázatot a nyomozó hatóságtól.
7 módszer, 96 százalékos egyezőség
Ezért kérte fel - mint fogalmazott - az egyik legelismertebb hazai szakembert, Bagdy Emőkét, hogy vizsgálja meg ismét a lányt. "Zsanett személyiségszerkezetét vizsgálta, valamint olyan kérdéseket kellett megválaszolnia, hogy kétségbe vonható-e a vallomása, és milyen hatása van a történteknek az állapotára" - magyarázta az ügyvéd.
A pszichológus hétféle vizsgálati módszert alkalmazott, ezek eredményei 96 százalékos egyezőséget mutattak, vagyis magas biztonsággal fogadhatók el (az ügyvéd szerint az a gyakorlat, hogy ha 3 szakvéleményből 2 azonosságot mutat, akkor az már nagyfokú valószínűséget jelent).
"Megállapította: a pszichés vizsgálat alapján egyértelmű, hogy az erőszak megtörtént, és Zsanett nem mesél, nem torzít és nem színezi ki az eseményeket" - tudtuk meg az ügyvédtől. Bagdy Emőke álláspontja szerint a lány az őt ért trauma miatt poszttraumás stresszben szenved, a tünetei nem betanulhatók, kezelésre is szüksége lesz.
Az ügyészségnél a labda
Tuza Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a pszichológus szó szerint rögzítette a lány vizsgálatát, hangfelvétel készült, és ennek alapján egy részletesen kidolgozott szakvéleményt tett le az asztalra. Az előző, ügyészség által felhasznált anyagnál ilyet nem láttam, csak pár oldalban összefoglalt következtetéseket - állította szembe az új szakvéleményt a régivel.
Tuza Péter az új pszichológus szakvéleményt okirati bizonyítékként nyújtotta be az ügyészségre, indítvány nélkül, vagyis mint mondta, a nyomozó ügyészség dönti el, felhasználja-e az eljárás során. Az [origo] ezzel a kérdéssel megkereste a Fővárosi Főügyészséget, de egyelőre nem kaptunk választ.
Tuza Péter nem kívánt részleteket elárulni arról, a védelem milyen további lépéseket tervez, de megismételte, amit korábban nyilatkozott az [origo]-nak: "ez az ügy még csak most kezdődik el". Augusztus elején az ügyészség már helyt adott több olyan panasznak, amelyet a gyanú szerint rendőrök által megerőszakolt lány ügyvédje nyújtott be. Így például hivatalosan is felkérték azt az orvos szakértőt, akit a védelem javasolt, becsatolva a korábbi szakvéleménnyel ellentétes álláspontját.
A 21 éves lány állítása szerint május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton öt rendőr igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitték, ahol ketten megerőszakolták. Mindannyian a Rendészeti Biztonsági Szolgálat kötelékébe tartoztak, az eset után szolgálati viszonyukat felfüggesztették, előzetes letartóztatásba kerültek, de jelenleg már szabadlábon védekezhetnek.
Egyelőre nem lehet tudni, mikor zárul le a nyomozás. Az ügy azonban politikai jelentőséget is kapott, mivel - több más rendőrségi botránnyal együtt - hozzájárult több rendőri vezető májusi menesztéséhez.
Utolsó írka